Újra „boszorkánypör” Szegeden
Kétszázhatvankilenc év után ismét boszorkány kerül máglyára Szegeden: a Múzeumok Éjszakáján, június 22-én, szombaton igazi „boszorkánypör” zajlik majd a színpadon, az elítélt boszorkákat pedig a nagyközönség előtt égetik el. Ugyanezen a napon mutatják be az 1728-as szegedi boszorkányper eredeti iratait: a vádlottak és tanúk vallomásait, valamint a halálos ítéleteket kimondó szavazati jegyzéket.
„Egy Gyermeket meg föröztöt Gólya fészekben, és avval rontotta megh, tudta hogy azzal megronthattya.” – olvasható bizonyos Gilicsó Jánosné vallomása a szegedi boszorkányok gonosztetteiről egy 1728-as dokumentumban. A boszorkányok üldözése ekkor már évszázadok óta folyt: a 15. században rendelte el VIII. Ince pápa a boszorkák viselt dolgainak kivizsgálását. Ezt követően egész Európát elárasztották a boszorkányüldözések hivatalos kódexével Boszorkányok kalapácsa címen, mely – az eredeti küldetéssel ellentétben – a kor olvasni tudó embereinek kedvenc erotikus olvasmánya lett.
A szegedi 1728-as per különösen nagy hírverést kapott: július 23-án hat férfit és hét nőt kínoztak meg, majd vetettek máglyára a város lakosságának jelenlétében a Boszorkány-szigeten. Az események után három nappal már a német Frankfurter Zeitung is tudósított az égetésről, ekkora mértékű máglyára vetés ugyanis még akkoriban is kirívónak számított. Az utolsó szegedi boszorkánypert 1744-ben tartották.
A Múzeumok Éjszakáján ismét boszorkány fog égni Szegeden, ahol egy „boszorkánypör” részesei lehetnek az érdeklődők: szekeres menet indul majd a Dugonics tértől a belvároson át a Móra-múzeumig, ahol óriásbábok bevonásával tartják meg a tárgyalást. Az ítélethozatal után a Tisza-parton, a vízibástyán vetik máglyára az elítélteket.
Az éjszaka folyamán az 1728-as per eredeti iratait is láthatja a nagyközönség: a vallomásokon kívül azt a dokumentumot is bemutatják, melyen a döntőbírák szavazatai láthatóak. Mindegyik gyanúsított neve mellett tizenkét strigula és az ítélet szerepel: „viva cremetur”, azaz „élve megégettessék”. (ÖS)