Kategória: Hagyományőrző

A felvidéki Füleken 35. alkalommal rendeznek Palóc napokat és Városnapokat. Idén négynapos lesz az augusztus 13-án kezdődő program, amelyen koncertekkel, kiállításokkal, nyitott pincékkel várják a látogatókat – tájékoztatta az egyik szervező, a Füleki Városi Művelődési Központ az MTI-t.

A programkínálatot abból az alkalomból állították össze, hogy Fülek idén ünnepli az első írásos említésének 780. évfordulóját – írták a közleményben.

Az ünnepségeken a CERV – Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek program támogatásának köszönhetően több tucat külföldi vendég is részt vesz.

A program 13-án, csütörtökön délután kezdődik a Városi Honismereti Múzeumban A környék elfeledett öröksége – Hagyatékok a Vármúzeum gyűjteményéből című kiállítás megnyitójával, majd a Cebrián és Hubay családokról szóló fényképkiállítással és előadással folytatódik, amelyet a Fazekas fivérek zenei fellépése követ.

Este a Luminare Quartet vonósnégyes és Mórocz Virág operaénekesnő ad koncertet a katolikus templomban.

Pénteken a várudvaron a hivatalos megnyitót és a város díjainak átadását követően a műsor Szvorák Katalin fellépésével folytatódik.

Az est a zenei koncerteké lesz: a helyi Infinity Neoton Show műsorát Charlie és a Charlie Band követi a színpadon.

Szombaton a városi parkban a Történelmi családi délelőtt keretében különféle előadások, történelmi alkotóműhelyek, népi játékok, lovagoltatás, íjászkodás török íjakkal, autentikus török kávézó és török mesélő is várja a gyermekeket és családokat.

A Sávolyi úton a helyi borászok nyitott pincékkel várják a vendégeket.

Ezt a várudvaron a helyi és külföldi – lengyelországi, magyarországi és romániai – tánccsoportok fellépése követi. Este ugyanott a helyi Póker együttes és a DESmod zenekar ad koncertet.

A vasárnap ünnepi szentmisékkel és körmenettel kezdődik. Délután az FTC Fülek vív bajnoki labdarúgó-mérkőzést a Novohrad Losonccal, a színház kedvelőit pedig Vaszary Gábor – Fényes Szabolcs – Szenes Iván: Az ördög nem alszik című zenés vígjátéka várja.

A zenés vígjátékon kívül a belépés minden programra ingyenes.

A Palóc napokat és a Füleki Városnapokat a Füleki Városi Művelődési Központ, a Füleki Vármúzeum, Fülek városa és partnerei szervezik a Kisebbségi Kulturális Alap, a Művészeti Alap, a Besztercebányai Megyei Önkormányzat és az SPP Alapítvány támogatásával.

Palóc napok füleken 2026 programok

MTI

Augusztus 14. és 16. között rendezik meg a Kurultáj hagyományőrző rendezvényt a Bács-Kiskun vármegyei Bugacon – közölték a szervezők.

A Magyar-Turán Alapítvány közleménye szerint az esemény „a Kárpát-medencei magyarság legnagyobb hagyományőrző rendezvénye és egyben a hun és türk tudatú népek legnagyobb világtalálkozója”. Mint írták, a 2026-os Kurultáj új programelemekkel és tudományos kiállításokkal várja az ősi magyar múlt, valamint a turáni népek kultúrája iránt érdeklődő látogatókat.

A tájékoztatás szerint a háromnapos Kurultájon több mint húsz nemzet tagjai szerepelnek, és több mint ötven olyan programot rendeznek meg, melyeken „a hun-türk tudatú népek képviselői is ízelítőt adnak gazdag kulturális örökségükből”.

Száznál több csapat, több mint kétezer lovas és gyalogos hagyományőrző érkezik Bugacra, a magyarországiak mellett Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és Délvidékről. A programok közül a tájékoztatóban kiemelték a seregszemlét és a nomád vonulást, ahol a több száz lovas hagyományőrző mellett gyalogosok, korabeli szekerek, málhás állatok, tevék és bivalyok is felvonulnak.

A Kurultáj programjain részt vesz mások mellett a Türk Államok Szervezetének főtitkára, Kubanichbek Ömüraliev, a Türk Nemzetközi Kulturális Szervezet (TÜRKSOY) elnöke, Sultan Raev, a Nemzetközi Türk Akadémia elnöke, Sahin Mustafaev, valamint a Nagy Török Nemzetgyűlés felsőházi elnökségének tagja, a türk államok együttműködését koordináló államtitkár, Kürsad Zorlu – olvasható a közleményben.

MTI

Papucsvásár, kiállítás, papucshímző-bemutató, néptáncelőadás és gyermekeknek szóló kreatív foglalkozás is várja az érdeklődőket a szegedi papucs napján, melyet szombaton, június 13-án rendeznek a Szegedi Dóm Látogatóközpontban és a Szent-Györgyi Albert Agórában – tájékoztatta a Szegedi Papucsért Alapítvány.

A közlemény szerint bár a szegedi papucs napját nyolcadik alkalommal szervezik meg, egyben jubileumot is ünnepelnek, hiszen tíz évvel ezelőtt indult el az a tudatos örökségvédelmi munka, amelynek köszönhetően a szegedi papucs ma már nemcsak régi fényképeken és vitrinekben látható, hanem kiállításokon, bemutatókon, táncelőadásokon, és ami a legfontosabb, egyre több ember lábán jelenik újra meg hagyományos és újragondolt formában, viselik kiemelt eseményeken, ünnepeken és a hétköznapokban is.

A programsorozat délelőtt a Szegedi Dóm Látogatóközpontban indul, ahol Bárkányi Ildikó néprajzkutató és Attalai Zita papucstervező tart exkluzív tárlatvezetést a Szegeden Szűz Mária is papucsban jár című kiállításon.

Délután a programok a Szent-Györgyi Albert Agórában folytatódnak, ahol száz néptáncos gyerek ünnepi műsora várja a közönséget, ekkor adják át a Szegedi Papucsért díjat is annak, aki sokat tett e különleges örökség megőrzéséért.

A közművelődési intézmény tereiben eközben kiállítások, papucsvásár és családi programok fogadják a látogatókat. A Keze nyomán aranyvirág című kiállítás – a korábban Szegedi Papucsért díjjal kitüntetett – Fetter Ferencné Boha Mária előtt tiszteleg, miközben a szegedi és vajdasági papucsos mesterek munkái, a papucshímzők bemutatói és a gyermekeknek szóló kreatív foglalkozások azt mutatják meg, hogy a hagyomány ma is élő és folyamatosan megújuló része a város és a régió kulturális életének.

Vészits Andrea író játékos foglalkozáson mutatja be legfrissebb A piszenedevérek és más mesék című könyvét, melyben két szegedi Pillangós Papucs egy szegedi cipőboltból indul világkörüli útra.

A Szegedi Papucshímző Műhely okleveles papucshímzőinek foglalkozásai és az M-ART Egyesület Játék és alkotás a szegedi papuccsal – mintaKINCStár játéktere mellett lehetőség lesz bővebben is megismerkedni a Szegedi Papucsért Alapítvány papucsmentő munkájával Attalai Zita iparművész előadásában. Az eseményt a Hatetudnád Tánctanoda évzáró mulatsága zárja.

A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása.

1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester – az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből – Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János és Tuksa Gyula „készítményeit” az akkori kereskedelmi miniszternek személyesen mutatta be, aki „mélyen megilletődve” az önállósághoz hozzá is járult.

Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el.

A szegedi papucsot nemcsak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá.
A szegedi papucs készítésének és viselésének élő hagyományát 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

MTI

Fotó: Szegedi Papucsért Alapítvány Facebook

Középkori hangulatot idéző programokkal várja a látogatókat az Ostrea Peregrina nevű hagyományőrző fesztivál június 6-án Kaposváron.

A Szentjakabi Bencés Apátság Romkertben immár hetedik alkalommal megrendezendő eseményen a Fekete Sereg Hagyományőrző Egyesület, a Compagnie d’Noir Egyesület és a Terra Hagyományőrző Egyesület ver tábort – olvasható a szervező Rippl-Rónai Múzeum Facebook-oldalán.

Kitértek rá, hogy

a programban 10 és 18 óra között lesz harcászati íjászbemutató, páncélos bajvívás, lovagi fegyvermustra, középkori csatajelenet és tárlatvezetés is.

Az érdeklődők megismerkedhetnek a szépírással, a papír- és a lovagipajzs-készítéssel, a méhészkedéssel, a régészettel, részt vehetnek íjászaton, kézműves és bőrműves foglalkozáson, kosárfonáson és sírládafeltáráson is – tették hozzá.

Jelezték, hogy a fesztivál végén a Fekete Sereg zenekar szórakoztatja a közönséget.

MTI

Fotó: depositphotos.com

Az eddiginél korábban, augusztus 13. és 16. között rendezik meg idén a XXV. Savaria Történelmi Karnevált Szombathelyen. A jubileumi programsorozatra egész nyáron át közösségi eseményekkel készül a város – tájékoztatták az MTI-t hétfőn a karnevál szervezői.

A közleményben idézték Nemény András polgármestert (Éljen Szombathely!), aki kiemelte: a Savaria Történelmi Karnevál az elmúlt 25 évben Szombathely egyik legfontosabb közösségi ünnepévé vált, amely politikai és világnézeti különbségeken túlmutatva erősíti a helyi identitást és az összetartozást.

Horváth Soma kultúráért felelős alpolgármester közölte:

a jubileumi fesztivál koncepciója a „Best of 25” jegyében idézi fel az elmúlt negyedszázad legsikeresebb pillanatait. Visszatérnek korábbi közönségkedvencek, valamint olyan fellépők és szereplők is, akik meghatározói voltak a 2000-es évek első karneváljainak. Hangsúlyos szerepet kapnak az évfordulóra készülő, helyi témákat feldolgozó produkciók is

– sorolta.

A szervezők tájékoztatása szerint bővül a hagyományos karneváli felvonulás: nagyobb létszámban vesznek részt azon civil közösségek, cégek és hagyományőrző csoportok, emellett új óriásbábok készülnek, valamint Székesfehérvárról érkező királybábok is színesítik majd a menetet.

Újdonságként fényfestés készül az Iseum épületére, amely Isis istennő kultuszát, legendáit és rituáléit dolgozza fel látványos vizuális elemekkel – írták a közleményben.

Hozzáfűzték: a jubileumi évhez kapcsolódva egész nyáron közösségi programokkal várják az érdeklődőket.

Rajzpályázatot hirdettek óvodásoknak és diákoknak, a legjobb alkotások a helyi autóbuszokon is megjelennek majd. Folytatódik a 25 év, háromszor 25 kérdés című karneváli kvíz, valamint elindult a XXV Karneváli Kihívás, amelyben közösségek kreatív módon formálhatják meg a XXV római számot.

A szervezők közösségi mozaik készítését is meghirdették amelyet a Történelmi Témaparkban készítenek el, emellett 25 tő Savaria fantázianevű rózsát ültetnek el a városban, amelyek örökbefogadására magánszemélyek és vállalkozások jelentkezhetnek.

A jubileum alkalmából reprezentatív emlékkötet is készül a karnevál történetéről, valamint kiállítás nyílik az elmúlt 25 év relikviáiból. A város több pontján flashmobokkal és közösségi akciókkal népszerűsítik majd az eseményt.

A jól megszokott helyszínek idén is üzemelnek: a Történelmi Témapark, a Kalandvár, a Fórum Színpad, Thalia kertje, a Sörtér, a Borok utcája, a Művészetek utcája, és melléjük felsorakoznak a karneváli kísérő helyszínek is, a Zsidó Udvar, a Folkudvar, a Karneválszínház, a Szultánia és a Püspöki Palota, a csatlakozó helyszínek száma pedig folyamatosan nő.

A Savaria Történelmi Karnevál mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a hazai és nemzetközi művészek mellett a helyi és térségi fiatal tehetségek is bemutatkozhassanak. 2026-ban három dedikált helyszínt biztosítanak a feltörekvő zenekarok, egyéni előadóművészek és közösségi kezdeményezések számára.

A szervezők a Blaguss Agora busztársasággal együttműködve különleges karneváli járatok indítását is tervezik. Ezeken a buszokon helyi zenészek gondoskodnak majd a hangulatról, így az utazás is a karnevál részévé válik.

A Karneválszínház idei vendégelőadása Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiája lesz a Miskolci Nemzeti Színház előadásában.

A szervezők tájékoztatása szerint a jubileumi karnevál fellépői között lesz Geszti Péter, az Anima Sound System a Savaria Szimfonikus Zenekarral közösen, Beton.Hofi, a Kerekes Band, valamint több hazai és nemzetközi hagyományőrző és zenei formáció is.

A programkínálat a következő hónapokban tovább bővül, ezekről később számolnak majd be.

MTI

Fotó: Savaria Történelmi Karnevál Facebook

A 19. Palóc Húsvét a Füleki Várban elnevezésű rendezvényen húsvéthétfőn, április 6-án délelőtt kezdődnek a programok, az érdeklődők kipróbálhatják a tojásfestést, készíthetnek húsvéti figurákat, lesz kirakodóvásár és népművészeti műsor – tájékoztatott a Füleki Városi Művelődési Központ.

A szabadtéri színpadon népművészeti műsor várja a látogatókat, az ózdi Szabad Szombat Táncegyüttes, a losonci Ipeľ Néptáncegyüttes, valamint a Budapestről érkező BashElán zenekar részvételével – írták a közleményben.

A magyar népzenei szakma tehetséges fiataljaiból álló BashElán a magyar népzenét balkáni ritmusokkal és az erdélyi cigányzenével ötvözi. A helyi együtteseket a Foncsik Énekegyüttes, a Jánosik Gyermek-néptáncegyüttes és a Szederinke Gyermek-néptáncegyüttes képviseli.

Azz érdeklődők kipróbálhatják a tojásdíszítés különböző technikáit, gyékényből húsvéti figurákat készíthetnek, illetve további kézműves eljárásokat sajátíthatnak el. A gyermekekre kézzel hajtott körhinta, húsvéti tojáskeresés, lovagoltatás és íjászat vár.
A Várfelső utcában zajló kirakodóvásár 10:30-kor veszi kezdetét.

A rendezvény keretén belül a Füleki Vármúzeum állandó kiállításait és időszaki tárlatát is látogathatják a résztvevők, a belépő a várba és a húsvéti programra is érvényes.

A rendezvény főszervezője a Városi Művelődési Központ, partnerei a Füleki Vármúzeum, a Közhasznú Szolgáltatások és a Füleki Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

Közölték azt is, hogy kedvezőtlen időjárás esetén a színpadi műsorokat a Füleki Városi Művelődési Központban tartják meg.

MTI

A hagyományos kisfarsangi programokkal, a kisbusók és gyermek maskarások felvonulásával és farsangolásával veszi kezdetét a jövő keddig több mint száz programot kínáló mohácsi busójárás csütörtökön.

A február 12. és 17. között megrendezett téltemető, tavaszköszöntő népszokáson idén több mint 2700 maskarás és 76 busócsoport vesz részt – közölték a szervezők az MTI érdeklődésére.

A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal óvodások és általános iskolások részvételével már délelőtt elkezdődnek az események a helyi ifjúsági központban, délben pedig a népművészeti és kézműves vásár is megnyílik a belvárosban. Délután indul a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől, majd a város utcáin és terein gyermek maskarások – a rongyokból álló ruházatukról ismert, hamut, fűrészport szóró jankelék, valamint kisbusók – szabad farsangolása veszi kezdetét.

A főtéren gyermek néptánccsoportok és busócsoportok tartanak bemutatót, busójárási eszközöket ismertetnek meg az érdeklődőkkel, késő délután Hagyomány és Lélek címmel a Kalkán család négy nemzedékének busómaszkjaiból nyílik kiállítás a Kanizsai Dorottya Múzeumban, este pedig a Glasovi zenekar adja a ritmust a délszláv táncokhoz.

Pénteken délelőtt rajzpályázati munkákból nyílik kiállítás, majd délután népdaléneklő versenyt tartanak, néptánccsoportok és zenekarok mutatkoznak be a Széchenyi téri és a Deák téri színpadon, míg délután öt órától maszkok, busókellékek és egyéb népművészeti tárgyak tekinthetők meg a Kossuth Teátrum Művelődési Házban rendezett kiállításon.

Szombaton az érdeklődők a hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba nyerhetnek bepillantást, és már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok lépnek fel városszerte, de látványfőzéseket is tartanak a Busóudvarban.

A gyerekekkel érkezők számára kézműves sarok nyílik a Diaművek csapatával a Busóudvarban, lesznek táncházak, míg délután „Vigasság a busókkal” címmel farsangi játékokkal, szekérdíszítéssel, sokacbab látványfőzéssel és ételkóstoltatással várják a látogatókat a Síp utcában.

A népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően farsangvasárnap tartják. Aznap délelőtt a busók készülődésébe is bepillantást nyerhetnek a látogatók, majd a borzas bundába öltözött alakoskodók dél után kelnek át csónakkal a Duna keleti partjáról a nyugatira, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.

Vasárnap – egyebek mellett – látvány-maszkfaragással, tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok bemutatóival, ételkóstolókkal, késő délutántól pedig szabad farsangolással, koncertekkel szórakoztatják az embereket.

Hétfőn 10 és 13 óra között interaktív farsangi gyermekfoglalkozást tartanak a Kanizsai Dorottya Múzeumban, majd húshagyókedden a hagyományos „farsangtemetés” előtt busós kézműves játszóház nyílik a Busóudvarban, délután pedig indul a busók felvonulása a Kóló tértől a Széchényi térig, ahol indul a szabad farsangolás, meggyújtják az óriási főtéri máglyát, s elégetik a telet szimbolizáló koporsót.

A szervezők az esemény hat napjára mintegy 100 ezer látogatót várnak, ezen belül szombaton és vasárnap 40 ezer érdeklődő fogadására, de még kedden is nagy tömegre készülnek a Duna-parti városban.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az épülő mohácsi Duna-híd és a csatlakozó úthálózat kivitelezési munkái miatt az 57-es és 56-os utakon jelentősebb torlódásra kell számítani, s azt javasolják, hogy az autópályán érkezők a Nagynyárádi lehajtót használják, illetve az ország keleti részéről érkezők parkoljanak a Duna keleti partján, Újmohácson, hiszen komppal a forgatag közepén találják magukat. A közösségi közlekedést megerősítik a busójárás ideje alatt, ezért a szervezők javasolják a buszok, vonatok igénybevételét az autók helyett.

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.

A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen, az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.

MTI

Fotó: Újvári Sándor / MTI

Szeptember 20-án rendezik meg a Sereglés elnevezésű, ingyenes népművészeti rendezvénysorozatot, amelyre több tízezer népzenésszel, néptáncossal és kézműves mesterrel várják az érdeklődőket Bátaszéktől Gyimesfelsőlokig, csaknem kétszáz kárpát-medencei helyszínen – közölték a szervezők.

Read more

Augusztus 14-én kezdődik a XXXIV. Palóc Napok és Füleki Városnapok; a felvidéki városban koncertekkel, városnéző sétával, nyitott borospincékkel, gyermekprogramokkal is várják a látogatókat – tájékoztatta az MTI-t a Városi Művelődési Központ igazgatója.

Read more