Kultúrházak éjjel-nappal: mintegy ezer program a kínálatban

Mintegy ezer program várja február 13. és 15. között az érdeklődőket országszerte a Kultúrházak éjjel-nappal rendezvénysorozaton – mondta el Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár és Sajó Attila, a Magyar Népművelők Egyesületének (MNE) elnöke csütörtökön a vecsési Bálint Ágnes Kulturális Központban tartott sajtótájékoztatón. Read more

Sziget 2015: az első fecskék

Megérkeztek Sziget Fesztiválköztársaság első – 2015-ös zenei hírei. Bár a most bejelentett nevekből még csak az augusztus 11-én, a Nulladik napon fellépő Florence and the Machine a főműsoridős, az már ebből a listából is jól látszik, hogy jövőre is az izgalmas aktualitások és a változatosság jellemzi majd a Sziget programját, augusztus 10-17 között.
Read more

Jövőre nemzetközi természetfilm-fesztivál Gödöllőn

Első alkalommal szervezi meg Gödöllőn a magyar természetfilmes szakma 2015. május 14. és 17. között a Nemzetközi Természetfilm Fesztivált – közölte Székelyhidi Tamás főszervező.

A fesztivál megálmodói és szervezői jövő év február 28-ig várják az alkotásokat több kategóriában: a természetfilmek szekciója mellett pályázni lehet vadászat, halászat-horgászat; természeti értékeink; dokumentumfilm; etűd, kísérleti film (természeti jelenségek, impressziók, természet témájú irodalmi művek képi adaptációi); kisjátékfilm ember és természet kapcsolatáról; cserkészéletet népszerűsítő és bemutató filmek; állati színészek és animáció kategóriákban. A fesztiválra nem csak professzionális filmkészítők jelentkezhetnek, bárki pályázhat itthonról és a nagyvilágból. A jelentkezéshez szükséges információk a www.godollofest.com oldalon érhetők el.

A fesztivál kiemelt témája a természet- és a környezetvédelem, és nem titkolt célja, hogy elérje a fiatalokat alkotóként, nézőként és aktív természetvédőként egyaránt – fogalmazott a főszervező.

A természetfilmeknek nagy hagyományuk volt Magyarországon, az első egész estés természetfilm Homoki Nagy István Kék vércsék erdejében című filmje volt – idézte fel Székelyhidi Tamás.

A szervező 300-400 alkotást várnak, és az előzsűri, majd a zsűri válogatása után a legkiválóbb művek kerülnek a közönség elé Gödöllőn, ahol három helyszínen – köztük a királyi kastélyban – várják majd az érdeklődőket.

A nézők tematikus blokkokban láthatják az alkotásokat, de számos kísérő rendezvénnyel is találkozhatnak, este pedig óriás kivetítőkön ismerkedhetnek meg a művekkel a főtéren. A fesztivál eseményeit az interneten is nyomon lehet majd követni – tette hozzá a főszervező, aki a fesztivál fontos elemének nevezte, hogy a munkákat diákzsűri is értékeli.

A helyszínnel kapcsolatban Székelyhidi Tamás elmondta: azért is esett Gödöllőre a választás, mert fontos szerepet töltött be egykor a magyar természetfilmezésben, itt működött a filmgyár természetfilmes stúdiója.

A főzsűrit többek között Andrej Nyekraszov filmrendező, Juhász Árpád természetfilmes, geológus, Bakos Edit, az Uránia Nemzeti Filmszínház igazgatója és Sáfrány József rendező, operatőr alkotja.

MTI

A Nagyvárosok Máriája: Astor Piazzolla zenéjével a Katona József Színházban

Astor Piazzolla zenéjével koncertszínházi előadás vendégjátéka látható a Katona József Színházban: A Nagyvárosok Máriája című, Rába Roland rendezte produkció bemutatóját december 12-én tartják a Sufniban.

A Piazzolla egyetlen operájából és tangódalaiból készült előadás, A Nagyvárosok Máriája először látható Magyarországon, magyarul, hazai művészek tolmácsolásában – olvasható az alkotók közleményében.

Mint írják, a hosszú, másfél éves előkészítő munka után megszületett esten Astor Piazzolla, az argentín tangókirály remekművében, Mária, a nagyvárosban elvesző, érzékiségében is ártatlan prostituált története elevenedik meg.

Astor Piazzolla forradalmasította az argentin tangót, a „tango nuevo” ötvözte az olasz opera, az amerikai dzsessz és a kortárs zene elemeit.

Az 1960-as évek végén született Maria de Buenos Aires című opera igazi botránykő volt a korabeli Argentínában. A tangó konzervatív őrzői éppúgy támadták a szerzőt, mint a katolikus egyház, aki a szöveg radikális cenzúrázását követelte.

A tangószerző nagy szerelméről formázta meg Maria de Buenos Aires alakját, és bár az operát élete fő művének tartotta, mégsem ezáltal lett világhírű. Piazzolla nemcsak a tangót forradalmasította, azáltal, hogy a komolyzene világába emelte, vállalva a harcot a hagyománykövető irányzat híveivel, hanem témaválasztásában is forradalmi volt, hiszen valódi társadalmi problémákra mutatott rá.

Az eredeti operát és Piazzolla egyéb tangó-szerzeményeit újraalkotva született meg A Nagyvárosok Máriája című magyar előadás. A főszereplő Mária, a melankolikus és érzéki utcalány, kopott kis macskaként szédeleg a nagyváros utcáin és éli meg a női lét szélsőségeit.

A főhőst Láng Annamária színművész kelti életre. Rába Roland rendezése kiemeli Mária metaforikus alakját, megteremtve az egyensúlyt koncert és színház között.

A kompozíciókat Koltai Katalin gitárművész, a Mezítlábas Zenészek Kvintettjének vezetője hangszerelte. Az ötfős együttes – amelynek tagja Dóczi Áron (hegedű), Bartek Zsolt (klarinét), Koltai Katalin (gitár), Szatzker Zsanett (harmonika) és Fervágner Csaba (nagybőgő) – egyben az előadás zenei tolmácsolója is.

A dalszövegeket Závada Péter és Zöldi Gergely fordította. Az előadás december 12-én, 13-án és 14-én, januárban pedig 16-án és 17-én látható a Katona József Színházban, a Sufniban.

MTI

1 40 41 42 43 44 131