A horvát kulturális örökség képekben címmel nyílt kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban

Horvátország különböző történelmi korokból származó legfontosabb régészeti helyszíneit, műemlékekeit bemutató plakátkiállítás nyílt pénteken a Budapesti Történeti Múzeumban. A horvát külügyminisztérium és a zágrábi régészeti múzeum utazó kiállítását Gordan Grlic Radman magyarországi horvát nagykövet és Csomós Miklós kultúráért felelős főpolgármester-helyettes nyitotta meg.

Csomós Miklós főpolgármester-helyettes a pénteki megnyitón elmondta: a magyarok és horvátok közel állnak egymáshoz, a két nép történelmében van nyolc évszázad, amikor egy országhoz, egy uralkodóhoz tartoztak. Osztoztak egymás sorsában, örömökben, bánatokban, együtt voltak jóban-rosszban, voltak közös harcaik. A történelem során egyszer esett meg, hogy fegyveresen kerültek szembe egymással, és ez az egy eset a köztudatba olyan mélyen meggyökerezett, hogy sokáig elhomályosította a barátságot, a jó viszonyt.

„Nekünk azon kell munkálkodnunk, történészeknek, tanároknak, a kultúra és a média szereplőinek és mindenki másnak is, hogy ezt a barátságot és jó viszonyt ápoljuk, a hiteles történelmet megismertessük, hiszen egymásra vagyunk itt utalva Európa közepén, most ugyanúgy, mint bármikor a közös múltunkban. Soha ne azt keressük, ami elválaszt minket, mindig keressük azt, ami összeköt – hangsúlyozta a főpolgármester-helyettes.   A főpolgármester-helyettes felidézte: Magyarország szimpátiával figyelte a horvátok függetlenségi törekvéseit az 1990-es években, és ezen túl segítséget is adott. Az akkori magyar kormány, a külügyi kockázatokat is vállalva, fegyver szállításával is segítette a Horvát Gárda felfegyverzését. Elsők között ismerte el horvát barátaink államát, és létesített diplomáciai kapcsolatot Horvátországgal. Folytattuk ezzel elődeink tradícióit, mert ez következett a történelemből, ez kötelességünk volt.

„Most, napjainkban, együtt kívánjuk ünnepelni Horvátország csatlakozását az Európai Unióhoz, mert a horvátok, Horvátország mindig is Európa volt, mint mi, csak pár évvel, ami a történelemben szinte nem is számít, később csatlakozhattak az unióhoz” – emelte ki Csomós Miklós

A kultúráért felelős főpolgármester-helyettes hozzátette: minden honfitársamat arra buzdítom, hogy ismerje meg a horvátokat és országukat, becsüljük és tiszteljük egymást, mert mindkét nemzet sokat tett és sokat szenvedett azért, hogy független legyen, hogy ápolhassa kultúráját, használhassa nyelvét – mondta Csomós Miklós.   Gordan Grlic Radman magyarországi horvát nagykövet szólt arról, hogy ez a kiállítás része Horvátország EU-csatlakozásának évében megrendezett eseménysorozatnak. Jelenleg is láthatóak a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium KIM Szalonjában, illetve az Eötvös 10 Kulturális Színtér Galériában a legszebb horvát tájakat bemutató kiállítás.   A nagykövet kiemelte: június 26-án, néhány nappal Horvátország EU-csatlakozása előtt a Nemzeti Filharmonikusok és a Zágrábi Filharmonikus Zenekar a Művészetek Palotájában közös hangversennyel ünnepli meg ezt a történelmi eseményt. A horvát nagykövet úgy fogalmazott: „Magyarország feltétel nélküli támogatásával Horvátország újból elfoglalja azt a helyet, ahová mindig is tartozott, elődeink ékes bizonyítéka ez a mai kiállítás” – hangsúlyozta Gordan Grlic Radman.

Sanjin Mihelic régész, főmuzeológus, a kiállítás kurátora 120-szor 200 centiméteres, különálló állványra feszített plakátokból állította össze az anyagot. A bevezető szöveges tabló után nagyméretű plakátokon keresztül megismerkedhet a látogató az ókortól napjainkig a szárazföldi ásatásokkal, a tengeri archeológia leleteivel és az épített örökség kiemelkedő darabjaival.Minden egyes poszteren több műemlék fényképe látható, a képeket az adott történelmi és kulturális időszakról és helyszínekről szóló szövegmagyarázat kíséri.

Látható az egyik poszteren a Szerémség és Kelet-Szlavónia közt elterülő, a korai bronzkorra tehető vucedoli kultúra legismertebb darabja, a vucedoli galamb fekete kerámiából fehér karcolással díszítve. Egy másik plakát a Porec óvárosában álló, a bizánci korból származó Euphrasius-bazilikát mutatja be, amelynek mozaikjait Velence és Ravenna után a harmadik legjelentősebb bizánci emlékként tartják számon Európában.

Látható a plakátokon a zadari (zárai) 9. századi Szent Donát-kerektemplom, és az ugyancsak a 9. századból való nini Szent Kereszt-templom.

A tárlaton megismerheti a közönség a tenger alatti örökség páratlan darabját, azt az ógörög bronz atlétaszobrot, egy Apoxyomenos-ábrázolást, amelyet Losinj-szigetnél találtak 45 méter mélyen az Adriában 1999-ben.

A kiállítás 2013. június 16-ig tekinthető meg. (ÖS)