Minifesztivál a száz éve született Fricsay Ferenc emlékére

Minifesztivált rendeznek a száz éve született karmester, Fricsay Ferenc emlékére október 26. és 30. között Budapesten.

A Fricsay100 Minifesztivál nyitónapján Magyarországon első alkalommal csendül fel Fricsay C-dúr miséje Medveczky Ádám vezényletével a Szent István-bazilikában. Másnap az Erkel Színházban lép fel a világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová a Lammermoori Lucia koncertszerű előadásának címszerepében – olvasható az Operaház közleményében.

Az Operaházban október 28-án kiállításmegnyitó, 29-én könyvbemutató, 30-án szoboravatás várja az érdeklődőket a fesztivál keretében.

Az Operaház kiadásában hamarosan megjelenő hiánypótló kötet Fricsay Ferenc életét, lemezfelvételeit és koncertjeit szemlézi a dirigens Mozartról és Bartókról szóló írásai, valamint a korabeli összes hazai kritika és a ma fellelhető valamennyi vokális hanganyag elemzése mellett. A könyv mellett limitált példányszámban kiadnak egy CD-t is, amely egyedülálló válogatást tartalmaz a karmester felvételeiből – magyar művek és magyar előadók hanganyagainak zavarba ejtően hosszú sorából – olyan különlegességekkel, mint A kékszakállú herceg vára egy-egy részlete Dietrich Fischer-Dieskauval és Birgit Nilssonnal – olvasható a dalszínház ajánlójában.

“Fricsay mint üstökös jelent meg a horizonton… nyilvánvalóan nem volt nála tehetségesebb dirigens” – idézi az Operaház közleménye Yehudi Menuhint.

Fricsay Ferenc 1914. augusztus 9-én született Budapesten. A Zeneakadémián tanult, többek között Bartók Bélától, Kodály Zoltántól, Weiner Leótól és Dohnányi Ernőtől. Gyermekkorától kezdve rendszeresen fellépett, hivatásos pályafutását – apja utódaként – a Magyar Királyi 9. Hunyadi János Gyalogezred zenekarának katonakarmestereként Szegeden kezdte 1934-ben. Később a Szegedi Filharmonikus Egyesület zenekarának karmesterévé nevezték ki, 1936 és 1939 között előadásokat dirigált a Városi Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. A német megszállás alatt bujkálni kényszerült, majd a háború után Budapesten folytatta pályafutását.

A nemzetközi hírnevet Gottfried van Einem Danton halála című művének bemutatása hozta meg számára az 1947-es Salzburgi Ünnepi Játékokon. Volt a berlini Deutsche Oper, illetve a RIAS szimfonikus zenekar vezető karmestere, a Houstoni Szimfonikusok vezetője, valamint dolgozott a müncheni Staatsoperben is. Elsősorban a bécsi klasszikus zene és az olasz opera, valamint Muszorgszkij, Liszt, Berg és Bartók műveinek tolmácsolásában volt kiváló, emellett zeneszerzéssel is foglalkozott.

Az egykori szegedi lakóháza helyén álló épület falát bronz emléktábla díszíti, nevét viseli a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának hangversenyterme, ahol egy bronz mellszobra is található, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar koncertbérleteinek egyik sorozata. Születése évfordulójára emlékezve pénteken újabb emléktábla-avatással, kiállítással és hangversennyel tisztelegnek emléke előtt a Tisza-parti város nagyszínházában.

Idén júliusban születésének centenáriuma alkalmából egykori budapesti lakóházának falán, a II. kerületi Júlia utca 4. szám alatt is emléktáblát állított tiszteletére a Nemzeti Filharmonikus Zenekar. (MTI)