Címke: Márton-nap

A magyar könnyűzenei élet unikális jelensége, az általa kreált kitalált nyelveken éneklő Kiss Erzsi és zenekara új lemezén tőle szokatlan módon több magyar szövegű számot is előad. A Szabad a szív című anyag bemutatója december 21-én lesz a Budapest Jazz Clubban.

Az Egy Kiss Erzsi Zene új, hatodik CD-jén négy olyan felvétel szerepel, amelyen magyar nyelven énekel Kiss Erzsi: a Szabad a szél, a Cudar világ, az Álmok dala és a Hillary hej, ezek szövege olvasható is a CD-hez mellékelt füzetben.

„Egyfajta előfutár volt a legutóbbi, négy évvel ezelőtti Ugató című lemezen a Csokidal, ami a Bëlga együttes egyik számának feldolgozása volt. Valószínűleg volt bennem igény a magyar nyelvű szövegre, kortárs írók által írt bábdarabokhoz jó néhány éve szerzek zenét, az idén ősszel a győri Vaskakas Bábszínházban bemutatott előadás, a Hapcikirály írója például Tasnádi István” – mondta az énekes, előadóművész.

Megjegyezte, hogy nagy kihívás számára a magyarul éneklés, hiszen az 1996 óta létező Egy Kiss Erzsi Zenében (társai: Bujdosó János – gitár, buzuki, mandolin, ének; Vajdovich Árpád – basszusgitár, bőgő, gitár, ének; Németh Csaba – dobok, kanna, xilofon, triangulum, tikfa) eddig kitalált nyelveken szólalt meg. Utóbbi metódussal a szavakkal, a magán- és mássalhangzókkal játszik, és ráilleszti a ritmusra, a dallamra. „Ha magyarul adok elő, akkor minden szónak hangsúlya és jelentése van, ezért erre jobban rá kell készülni. Ezeket a szövegeket vállalni tudom, mögéjük tudok állni”.

Kiss Erzsi kitért arra, hogy a kitalált nyelvekhez hasonlóan a magyar mondatok is „kiszaladnak” belőle. Ezeket persze alaposan átnézi, értékeli, javítja, hogy bármikor, akár évek múlva is elégedett legyen velük.

„Az eddigi rímes improvizációk, fantáziált dalszövegek időről időre változtak valamelyest, bár a refréneket és a verze fő részeit azért általában rögzítjük. Hogy mi milyen nyelvre hasonlít, az attól függ, milyen a dallamvilág, milyen nép zenéjéhez köthető” – mondta Kiss Erzsi.

A friss lemezen a Vollywood és a zenéjében a Shadaws gitárhangzását idéző Western éneke amerikaias hangulatú, az Oh’ma Roza balkános, a Mindeközben, a Van dala és a Miértisne afrós, az Ezek a szebb napok kubai érzetet kelt, a Habaj habaj habaj pedig romás. A zenei stílusok között ott van a tangó, a funky, a rock and roll, a francia sanzon, de még a pszichedélia is. „Előfordul, hogy egy latin világra a ritmizálás miatt nekem a szlávos éneklés esik jól. A Van dala ugyan afro, de keveredik más világokkal, a roma Habaj habaj habajban egyszer csak bejön egy oroszos dallam”.

Az Egy Kiss Erzsi zenészei számos egyéb formációban is szerepelnek, Bujdosó János és Vajdovich Árpád például a Kistehénben játszik, Vajdovich és Németh Csaba pedig a Kampec Doloresben, amelynek két alapítója, Hajnóczy Csaba és Kenderesi Gabi annak idején az Egy Kiss Erzsi Zene indulásánál is ott volt.

A Szabad a szíven közreműködött Bakai Márton és Bánhegyi Tünde (hegedű), Pápai István (ütőhangszerek), valamint Rózsa István (tuba). A december 21-i lemezbemutató koncerten a Budapest Jazz Clubban várhatóan ők is ott lesznek, akárcsak Veres Ida és Csernus Édua vokalista.

Az Egy Kiss Erzsi Zene Szabad a szív című lemeze szerzői kiadásban, a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jelent meg. A zenekar korábbi lemezei: Egy Kiss Erzsi Zene (1998), Deladela (2001), Röné álma (2004), Kinono (2006), Ugató (2010).

MTI