Könyvfesztivál: Nanni Balestrini is a mustra vendégei között

A kortárs olasz költészet egyik legjelentősebb alkotója, Nanni Balestrini is a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál vendége volt, ahol felolvasott verseiből és legújabb munkájáról is szó ejtett pénteken.

Szkárosi Endre költő, író, az ELTE olasz tanszékének tanára Nanni Balestrinit bemutatva felidézte: a Milánóban született alkotó pályafutását az ötvenes évek második felében kezdte, csatlakozva a nagy irodalmi megújulási mozgalmakhoz.

Az első áttörést számára az 1961-ben megjelent, mára legendássá vált I Novissimi című antológia jelentette, amelyben olyan költőkkel együtt publikált, mint Alfredo Giuliani, Edoardo Sanguineti, Antonio Porta és Elio Pagliarani. Ők öten megújították az olasz költészetet, de közülük is Balestrini volt a legnyitottabb az irodalmon kívüli területekre – idézte fel.

Versei mellett Balestrini a hatvanas évek közepétől prózai alkotásokkal is jelentkezett, a hetvenes években ő volt az első olasz költő, aki a versíráshoz számítógépet használt, majd gyakorlatilag minden művészeti ágban alkotott, mindig megőrizve kísérletező kedvét – emlékeztetett Szkárosi Endre.

Nanni Balestrini elmondta: költői indulásakor kortársaival úgy találták, hogy az olasz irodalom jelentősen elmaradt más nemzetek irodalmaihoz képest. Komoly átalakuláson ment át ekkoriban az ország: egy mezőgazdaságra épülő társadalom lépett be az iparosodás korába, jelentős mértékben maga mögött hagyva hagyományait és ez irodalomra is kihatással volt, amit az idősebb alkotók nem tudtak követni – jegyezte meg.

A negyvenes években már megjelent a neorealizmus, amely elsősorban a filmművészetben hozott komoly eredményeket – mondta el a költő. Mint hozzátette, az irodalmi neorealizmus túl erősen átitatódott a baloldali ideológiával: „Mi azonban a művészet iránt voltunk elkötelezettek, úgy tartottuk, a művészetnek nem ideológiai üzenetek megfogalmazása a feladata” – fogalmazott.

Nanni Balestrini elmondása szerint 1968 vetett véget ennek az időszaknak: új generáció lépett színre, amely radikális változást akart. „Tévedésnek tartottam a fegyveres ellenállás ideológiáját, de mivel sokat írtam ezekről a jelenségekről, Franciaországba kellett emigrálnom és onnan tisztázni magamat a bíróságon megfogalmazott vádak alól” – idézte fel.

A milánói alkotó kitért legújabb munkájára is: a Tristan című regény alapján készített, Tristanoil című filmjére, amelyet a 2012-es kasseli Documentán mutatott be. Elmondása szerint a videomunka kombinatorikus módon változó képsorokon keresztül mutatja be, hogyan zsákmányolja ki az ember a természetet és ennek milyen végzetes következményei vannak.

Szkárosi Endre elmondta, hogy Nanni Balestrininek jelenleg kevés verse olvasható magyarul, de a könyvfesztiválra megjelent, Online barokk című kétnyelvű antológia tucatnyi Balestrini-költeményt is tartalmaz. Mint elárulta, Szőcs Gézával együtt tervbe vették, hogy verseiből külön antológiát is megjelentetnek, kapcsolódva a 2013-as magyar-olasz kulturális évadhoz és a Gruppo ’63 megalakulásának ötvenedik évfordulójához, míg Balestrini képzőművészeti alkotásait kiállításon szeretnék bemutatni Budapesten. (MTI)