Hadijáték az 1848-49-es szabadságharc szolnoki csatájának emlékére

Hadijátékon idézik fel szombaton a magyarok által sikeresen megvívott szolnoki csatát, amely 1849. március 5-én a szabadságharc dicsőséges tavaszi hadjáratának kezdetét jelentette – mondta Szalay Ferenc, Szolnok fideszes polgármestere az eseményt beharangozó keddi sajtótájékoztatón.

Szolnokon immár 17. alkalommal láthatók a 165 évvel ezelőtt történt hadicselekmények, ezúttal a város Kossuth Lajosról elnevezett főterén a Jászkun Magyar Királyi Honvédkultúra Alapítvány szervezésében – tette hozzá a polgármester.

Udovecz György főszervező elmondta: mintegy kétszáz külföldi és hazai katonai hagyományőrzővel, lovassal, gyalogossal, tüzérrel, több ágyúval elevenítik fel a csatát. A katonák korhű felszerelést viselnek és korhű eszközöket használnak. A látványosságot az öt ágyú, puskák és pisztolyok tüzével, lovasrohammal, valamint kardos ütközetekkel igyekeznek biztosítani. A rendezvényen Kedves Gyula hadtörténész kommentálja majd a látottakat.

Az imitált ütközet előtt a hagyományőrzők megkoszorúzzák a város 1848-49-es emlékhelyeit, illetve Teleki Pál Magyarországa… és a lengyelek címmel kiállítás nyílik a Verseghy Könyvtárban. Közvetlenül a hadijáték előtt az érdeklődők megismerkedhetnek a szabadságharcban használt katonai ruházatokkal, fegyverekkel és más eszközökkel.

A Damjanich és Vécsey tábornok vezette honvédseregek 1849. március 5-én a Szolnokot megszállva tartó császári Karger-dandár ellen indítottak erőteljes támadást. A két oldalról csatába induló magyarok ágyúrohama az indóháznál törte meg az ellenállást. Az ütközet végén a honvédek a Zagyva folyóba szorították az ellenséget és számos hadifoglyot ejtettek.

A szolnoki csata azért volt jelentős, mert bebizonyította, hogy a frissen szervezett magyar sereg hazafias lelkesedése és elszántsága többet ért, mint az osztrák haderő horvát határőreinek és császári vadászainak tapasztaltsága. A hadtörténelemben a szolnoki csatát a dicsőséges tavaszi hadjárat nyitányaként tartják számon. (MTI)