“Európa Amazonasát” ünneplik vasárnap a Dráva-parti Légrádon és több más helyszínen

muradravaSétahajózással, vízbe ugrással és kiállításokkal ünneplik vasárnap a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum emléknapot és az első Európa Amazonasa Napot több folyó menti helyszínen.

Az emléknap központi eseményét a horvátországi Légrádon, a Mura-Dráva torkolatánál rendezik, ahol a horvát és a magyar környezetügyi tárca is képviselteti magát a Természetvédelmi Világalap (WWF) MTI-hez eljuttatott közleménye szerint, s ahol WWF képviselői petíciót adnak át a zágrábi kormány képviselőjének Horvátország folyóinak védelmében.

A hivatalos rendezvényeken túl kulturális és gasztronómiai bemutató, drávai sétahajózás, játszóház, kiállítások és néptánc bemutató is várja az érdeklődőket, akik részt vehetnek a “nagy csobbanásban” is, mintegy demonstrálva az élő vizekért. Ezzel egy időben a szerbiai Zomborban is megrendezik a közös vízbe ugrást, itt a Duna-parton ünnepelhetnek a folyó rajongói.

Horvátországban már június közepén elindult egy kampány, amelynek keretében a horvátországi folyók veszélyeztetett élőhelyeit és fajait helyezik a figyelem előterébe. A négy hét folyamán a Horvátország 7 folyócsodája elnevezésű rendezvénysorozaton a Duna, a Dráva, a Mura, a Száva, a Zrmanja, a Neretva és az Ombla mentén kiállításokkal, koncertekkel, táborokkal és előadásokkal várták a látogatókat.

A Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum emléknapot minden évben július 14-én rendezik Martin Schneider-Jacobyra emlékezve, aki hosszú évekig dolgozott a védett terület létrejöttéért. A horvát-magyar határt képező Dráva az egyik utolsó szabályozatlan európai folyószakasz, amely ártéri erdőknek, változatos élővilágnak és ritka állatfajoknak ad otthont. Ezért fontos, hogy a Mura, a Dráva és a Duna folyók mentén létrejöhet a világ első, öt országot (Ausztria, Horvátország, Magyarország, Szerbia, Szlovénia) érintő bioszféra-rezervátuma. A ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2012 júliusában fogadta el a magyar és a horvát jelölést a több mint 800 ezer hektáros védett zóna horvát-magyar szakaszairól. (MTI)