Balettverseny és balettfilmfesztivál Nurejev emlékére
A 20. század egyik legnagyobb és legismertebb táncosa, Rudolf Nurejev 75 éve született és 20 éve halt meg. A születésnap – március 17. – köré szervezik Budapesten a Nurejevről elnevezett VI. Nemzetközi Balettversenyt.
március 15. és 22. között
A kettős évforduló alkalmából olyan filmeket vetítenek március 15. és 17. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban, amelyekben az orosz balettsztár táncol, illetve olyan művek felvételeit, amelyeket ő is koreografált, például az Ausztrál Nemzeti Balettel készült Don Quijoté-t vagy utolsó egészestés alkotását, A bajadért.
Az Uránia kávézójában keddtől március 20-ig Kanyó Béla fotográfiáiból válogatott kiállítást rendeznek; a képek Nurejev utolsó budapesti fellépésén készültek, a Cristoforo című balettről. Az Európa Kiadó gondozásában pedig most jelenik meg Julie Kavanagh angol szerző, táncszakíró tollából egy életrajz.
A balettversenyre a jelentkezés lezárult, 19 országból 70 fiatal professzionális táncművésznek lesz alkalma a három fordulóban bizonyítani, milyen helyezésekre érdemesek. Az első forduló március 19-én és 20-án, két estén zajlik a Magyar Táncművészeti Főiskola színpadán. Másnap a Fesztivál Színházban kerül sor a második fordulóra, ugyanitt lesz a harmadik forduló március 22-én délután, este pedig a díjátadó gálát láthatják az érdeklődők.
A nemzetközi zsűri elnöke Charles Jude, a Bordeaux-i Balett igazgatója lesz. A zsűri tagja Aradi Mária, a Magyar Táncművészeti Főiskola professzora, Irek Mukhamedov, a Szlovén Nemzeti Balett igazgatója, Jae Keun Park, a Szöuli Nemzetközi Balettverseny igazgatója, Ludmila Szemenyaka, moszkvai Nagyszínház vezető balettmestere, Szakály György, a Magyar Táncművészeti Főiskola rektora és Téri Evelyn, a bécsi Állami Opera Balettiskolájának mestere, a Bécsi Balettverseny igazgatója.
Nurejev 1938. március 17-én a transzszibériai expresszen, a Bajkál-tó közelében jött a világra. A baskír-tatár származású Nurejev tánctehetségére korán felfigyeltek, tagja lett egy baskír néptáncegyüttesnek. 1955-ben már a világhírű leningrádi Kirov Balett iskolájában tanult. Húszévesen a Kirov Színház szólótáncosa lett (színpadon A hattyúk tavában debütált 1958-ban), így balettkarban sosem táncolt – ezt korábban csak Nyizsinszkijnek engedték meg.
A világsajtó érdeklődésének középpontjába 1961. június 16-án, a párizsi Le Bourget repülőtéren lejátszódó jelenettel került: egy vendégszereplés után, amikor a szovjet titkosszolgálat, a KGB felügyelete alatt fel kellett volna szállnia a moszkvai gépre, merész ugrással a francia rendőrök mellett termett „Szabad akarok lenni!” felkiáltással.
1962-ben lett a londoni Royal Ballet szólótáncosa, s a múlt század egyik legnagyobb balerinája, Margot Fonteyn az ő kedvéért nem akasztotta még szögre a balettcipőt, kettősük húsz évig kápráztatta el a világot.
Szédületes karriert futott be táncosként és koreográfusként is, utóbbi minőségében egyik legnagyobb sikere a klasszikus orosz balett büszkeségének számító Bajadér újrafogalmazott verziója volt. Életének utolsó fellépése 1992-ben a Magyar Állami Operaházban a Cristoforo című balettben volt, a róla elnevezett balettverseny helyszínéül maga választotta Budapestet.
MTI
fotó: 7torony.hu