Színházi fesztivál a szegedi régi zsinagógában

voks_tünetA szegedi MASZK Egyesület május 6-án, hétfőn este újra kinyitja a régi zsinagóga kapuit a színházszerető szegediek előtt, kezdetét veszi az egyesület Tavasz kollekciója, amelynek során ismét változatos és különleges programokkal várják a közönséget.    

Elsőként május 6-án este fél 8-tól Bezerédi Zoltán Jászai Mari- és Kossuth-díjas színművész lesz a vendég, Bagatell – gondolatok egy pincében című önálló estjével. Az Ady Endre, Babits Mihály, Esterházy Péter, Háy János, József Attila, Petri György, Marin Sorescu, Spiró György, Szabó Lőrinc, Térey János és Vörösmarty Mihály műveiből készült összeállítás premierje március 2-án volt a Katona József Színházban.

Interaktív politikai táncszínházat hoz a Tünet Együttes

Május 9-én a Szegeden is jól ismert Tünet Együttes Voks című interaktív politikai táncszínházát látják vendégül a régi zsinagógában. A Szabó Réka vezette társulat új előadása „aktuális, sőt esszenciális, mindennapi megfontolásra érdemes kérdéseket” feszeget.

A Voks által feltett kérdések egyszerre nagyon aktuálisak, és történelmi korokon átívelőek: mit tehetünk, mit kell tennünk, ha addigi társadalmi életünk evidenciái, keretfeltételei egyszer csak megdőlnek? Hogyan dolgozzuk fel traumatikus történelmi tapasztalatainkat egy olyan korban, amelyben a történelmet minden politikai erő pusztán az önlegitimáció eszközének tekinti, és ennek megfelelően írja át?
A nézők nem táncolnak, de rájuk is komoly feladat hárul: „a szavazógomb megnyomásával mindenki hatással lehet az előadás menetére.”

A Gömbfejűek és a csúcsfejűek „rémmeséje”

Május 15-én a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős színművész-bábszínész hallgatóinak „sűrű, eseménydús és mozgalmas” vizsgaelőadásaként egy olyan Brecht-darabot láthatnak az érdeklődők, amely egy Shakespeare-szöveg, a Szeget szeggel nyomán született, és korábban még nem játszották Magyarországon. A Gömbfejűek és a csúcsfejűek avagy A gazdag a gazdaggal társul szívesen „lecke a kiszolgáltatottság, az érdek, a manipuláció természetéről”.

Az SzFE végzőseinek előadását, ezt a mai felhangoktól sem mentes „rémmesét” Zsótér Sándor rendezte, aki az utóbbi években több Brecht-darabot vitt színre az egyetem hallgatóival.

Május 17-én a Kompánia Színházi Társulat mutatkozik be Szegeden Elfeledett ének című produkciójával. Az élőzenével kísért, kevés szöveggel, „izgalmas, sokszínű képekkel” építkező előadás rendezője Goda Gábor táncos-koreográfus.

Jön a Fülkefor és vidéke című est is

Parti Nagy Lajos a népmese bizonyos elemeit, nyelvét imitáló Magyar meséi az ÉS hasábjain jelennek meg, csaknem két éve. A több mint száz karcolatokból mutat meg egy csokorra valót a Fülkefor és vidéke című est, amit idén márciusban mutattak be a Belvárosi Színházban. Az „abszurdok a rögvaló abszurditásáról, glosszák a helyzet margójára” a Kossuth-díjas szerző előadásában, Dés László zenei kíséretével szólalnak meg május 21-én Szegeden.

1843-ban, 170 évvel ezelőtt avatták fel a hitközség új imaházát, a klasszicista stílusú kis zsinagógát. Erre az évfordulóra is emlékeznek ebben a hónapban. A május 27-én bemutatásra kerülő Jentl című zenés monomusicalt Isaac Bashevis Singer novellája alapján, Klein Judittal a címszerepben Czeizel Gábor állította színpadra. Az önmegvalósításról, a hagyományok tisztelete melletti lázadásról szóló novellából színdarab, musical, és Barbra Streisand főszereplésével nagysikerű zenés film is készült, az előadásban ez utóbbiból is felcsendül néhány ismerős dal.