Kategória: Hagyományőrző

Papucsvásár, kiállítás, papucshímző-bemutató, néptáncelőadás és gyermekeknek szóló kreatív foglalkozás is várja az érdeklődőket a szegedi papucs napján, melyet szombaton, június 13-án rendeznek a Szegedi Dóm Látogatóközpontban és a Szent-Györgyi Albert Agórában – tájékoztatta a Szegedi Papucsért Alapítvány.

A közlemény szerint bár a szegedi papucs napját nyolcadik alkalommal szervezik meg, egyben jubileumot is ünnepelnek, hiszen tíz évvel ezelőtt indult el az a tudatos örökségvédelmi munka, amelynek köszönhetően a szegedi papucs ma már nemcsak régi fényképeken és vitrinekben látható, hanem kiállításokon, bemutatókon, táncelőadásokon, és ami a legfontosabb, egyre több ember lábán jelenik újra meg hagyományos és újragondolt formában, viselik kiemelt eseményeken, ünnepeken és a hétköznapokban is.

A programsorozat délelőtt a Szegedi Dóm Látogatóközpontban indul, ahol Bárkányi Ildikó néprajzkutató és Attalai Zita papucstervező tart exkluzív tárlatvezetést a Szegeden Szűz Mária is papucsban jár című kiállításon.

Délután a programok a Szent-Györgyi Albert Agórában folytatódnak, ahol száz néptáncos gyerek ünnepi műsora várja a közönséget, ekkor adják át a Szegedi Papucsért díjat is annak, aki sokat tett e különleges örökség megőrzéséért.

A közművelődési intézmény tereiben eközben kiállítások, papucsvásár és családi programok fogadják a látogatókat. A Keze nyomán aranyvirág című kiállítás – a korábban Szegedi Papucsért díjjal kitüntetett – Fetter Ferencné Boha Mária előtt tiszteleg, miközben a szegedi és vajdasági papucsos mesterek munkái, a papucshímzők bemutatói és a gyermekeknek szóló kreatív foglalkozások azt mutatják meg, hogy a hagyomány ma is élő és folyamatosan megújuló része a város és a régió kulturális életének.

Vészits Andrea író játékos foglalkozáson mutatja be legfrissebb A piszenedevérek és más mesék című könyvét, melyben két szegedi Pillangós Papucs egy szegedi cipőboltból indul világkörüli útra.

A Szegedi Papucshímző Műhely okleveles papucshímzőinek foglalkozásai és az M-ART Egyesület Játék és alkotás a szegedi papuccsal – mintaKINCStár játéktere mellett lehetőség lesz bővebben is megismerkedni a Szegedi Papucsért Alapítvány papucsmentő munkájával Attalai Zita iparművész előadásában. Az eseményt a Hatetudnád Tánctanoda évzáró mulatsága zárja.

A szegedi papucs ötszáz éves története a hódoltság korára vezethető vissza. A könnyű, tetszetős viseletre komoly kereslet volt a Dél-Alföldön, majd a Szabadtéri Játékok indulásával, a hazai turizmus fellendülésével a két háború között indult el a szegedi papucs másodvirágzása.

1922-ben lett önálló a papucsos mesterség, amikor négy jeles szegedi mester – az akkor aktívan dolgozó több mint negyvenből – Ménösi Lajos, Nagy Mátyás, Ótott János és Tuksa Gyula „készítményeit” az akkori kereskedelmi miniszternek személyesen mutatta be, aki „mélyen megilletődve” az önállósághoz hozzá is járult.

Az önálló műhelyek 1951-ben a papucsos szövetkezet megalakulásával szinte megszűntek. A varrott, kifordított egylábas papucsok készítésének legendás mestere, Rátkai Sándor 2011-ben 98 éves korában hunyt el.

A szegedi papucsot nemcsak egyedisége miatt nevezik páratlannak, hanem azért is, mert egy-egy méret egyazon kaptafán készül, és a taposásával válik jobb-, illetőleg ballábassá.
A szegedi papucs készítésének és viselésének élő hagyományát 2018-ban felvették a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékébe.

MTI

Fotó: Szegedi Papucsért Alapítvány Facebook

Középkori hangulatot idéző programokkal várja a látogatókat az Ostrea Peregrina nevű hagyományőrző fesztivál június 6-án Kaposváron.

A Szentjakabi Bencés Apátság Romkertben immár hetedik alkalommal megrendezendő eseményen a Fekete Sereg Hagyományőrző Egyesület, a Compagnie d’Noir Egyesület és a Terra Hagyományőrző Egyesület ver tábort – olvasható a szervező Rippl-Rónai Múzeum Facebook-oldalán.

Kitértek rá, hogy

a programban 10 és 18 óra között lesz harcászati íjászbemutató, páncélos bajvívás, lovagi fegyvermustra, középkori csatajelenet és tárlatvezetés is.

Az érdeklődők megismerkedhetnek a szépírással, a papír- és a lovagipajzs-készítéssel, a méhészkedéssel, a régészettel, részt vehetnek íjászaton, kézműves és bőrműves foglalkozáson, kosárfonáson és sírládafeltáráson is – tették hozzá.

Jelezték, hogy a fesztivál végén a Fekete Sereg zenekar szórakoztatja a közönséget.

MTI

Fotó: depositphotos.com

Az eddiginél korábban, augusztus 13. és 16. között rendezik meg idén a XXV. Savaria Történelmi Karnevált Szombathelyen. A jubileumi programsorozatra egész nyáron át közösségi eseményekkel készül a város – tájékoztatták az MTI-t hétfőn a karnevál szervezői.

A közleményben idézték Nemény András polgármestert (Éljen Szombathely!), aki kiemelte: a Savaria Történelmi Karnevál az elmúlt 25 évben Szombathely egyik legfontosabb közösségi ünnepévé vált, amely politikai és világnézeti különbségeken túlmutatva erősíti a helyi identitást és az összetartozást.

Horváth Soma kultúráért felelős alpolgármester közölte:

a jubileumi fesztivál koncepciója a „Best of 25” jegyében idézi fel az elmúlt negyedszázad legsikeresebb pillanatait. Visszatérnek korábbi közönségkedvencek, valamint olyan fellépők és szereplők is, akik meghatározói voltak a 2000-es évek első karneváljainak. Hangsúlyos szerepet kapnak az évfordulóra készülő, helyi témákat feldolgozó produkciók is

– sorolta.

A szervezők tájékoztatása szerint bővül a hagyományos karneváli felvonulás: nagyobb létszámban vesznek részt azon civil közösségek, cégek és hagyományőrző csoportok, emellett új óriásbábok készülnek, valamint Székesfehérvárról érkező királybábok is színesítik majd a menetet.

Újdonságként fényfestés készül az Iseum épületére, amely Isis istennő kultuszát, legendáit és rituáléit dolgozza fel látványos vizuális elemekkel – írták a közleményben.

Hozzáfűzték: a jubileumi évhez kapcsolódva egész nyáron közösségi programokkal várják az érdeklődőket.

Rajzpályázatot hirdettek óvodásoknak és diákoknak, a legjobb alkotások a helyi autóbuszokon is megjelennek majd. Folytatódik a 25 év, háromszor 25 kérdés című karneváli kvíz, valamint elindult a XXV Karneváli Kihívás, amelyben közösségek kreatív módon formálhatják meg a XXV római számot.

A szervezők közösségi mozaik készítését is meghirdették amelyet a Történelmi Témaparkban készítenek el, emellett 25 tő Savaria fantázianevű rózsát ültetnek el a városban, amelyek örökbefogadására magánszemélyek és vállalkozások jelentkezhetnek.

A jubileum alkalmából reprezentatív emlékkötet is készül a karnevál történetéről, valamint kiállítás nyílik az elmúlt 25 év relikviáiból. A város több pontján flashmobokkal és közösségi akciókkal népszerűsítik majd az eseményt.

A jól megszokott helyszínek idén is üzemelnek: a Történelmi Témapark, a Kalandvár, a Fórum Színpad, Thalia kertje, a Sörtér, a Borok utcája, a Művészetek utcája, és melléjük felsorakoznak a karneváli kísérő helyszínek is, a Zsidó Udvar, a Folkudvar, a Karneválszínház, a Szultánia és a Püspöki Palota, a csatlakozó helyszínek száma pedig folyamatosan nő.

A Savaria Történelmi Karnevál mindig kiemelt figyelmet fordított arra, hogy a hazai és nemzetközi művészek mellett a helyi és térségi fiatal tehetségek is bemutatkozhassanak. 2026-ban három dedikált helyszínt biztosítanak a feltörekvő zenekarok, egyéni előadóművészek és közösségi kezdeményezések számára.

A szervezők a Blaguss Agora busztársasággal együttműködve különleges karneváli járatok indítását is tervezik. Ezeken a buszokon helyi zenészek gondoskodnak majd a hangulatról, így az utazás is a karnevál részévé válik.

A Karneválszínház idei vendégelőadása Székely Csaba Bányavirág című tragikomédiája lesz a Miskolci Nemzeti Színház előadásában.

A szervezők tájékoztatása szerint a jubileumi karnevál fellépői között lesz Geszti Péter, az Anima Sound System a Savaria Szimfonikus Zenekarral közösen, Beton.Hofi, a Kerekes Band, valamint több hazai és nemzetközi hagyományőrző és zenei formáció is.

A programkínálat a következő hónapokban tovább bővül, ezekről később számolnak majd be.

MTI

Fotó: Savaria Történelmi Karnevál Facebook

A 19. Palóc Húsvét a Füleki Várban elnevezésű rendezvényen húsvéthétfőn, április 6-án délelőtt kezdődnek a programok, az érdeklődők kipróbálhatják a tojásfestést, készíthetnek húsvéti figurákat, lesz kirakodóvásár és népművészeti műsor – tájékoztatott a Füleki Városi Művelődési Központ.

A szabadtéri színpadon népművészeti műsor várja a látogatókat, az ózdi Szabad Szombat Táncegyüttes, a losonci Ipeľ Néptáncegyüttes, valamint a Budapestről érkező BashElán zenekar részvételével – írták a közleményben.

A magyar népzenei szakma tehetséges fiataljaiból álló BashElán a magyar népzenét balkáni ritmusokkal és az erdélyi cigányzenével ötvözi. A helyi együtteseket a Foncsik Énekegyüttes, a Jánosik Gyermek-néptáncegyüttes és a Szederinke Gyermek-néptáncegyüttes képviseli.

Azz érdeklődők kipróbálhatják a tojásdíszítés különböző technikáit, gyékényből húsvéti figurákat készíthetnek, illetve további kézműves eljárásokat sajátíthatnak el. A gyermekekre kézzel hajtott körhinta, húsvéti tojáskeresés, lovagoltatás és íjászat vár.
A Várfelső utcában zajló kirakodóvásár 10:30-kor veszi kezdetét.

A rendezvény keretén belül a Füleki Vármúzeum állandó kiállításait és időszaki tárlatát is látogathatják a résztvevők, a belépő a várba és a húsvéti programra is érvényes.

A rendezvény főszervezője a Városi Művelődési Központ, partnerei a Füleki Vármúzeum, a Közhasznú Szolgáltatások és a Füleki Önkéntes Tűzoltó Egyesület.

Közölték azt is, hogy kedvezőtlen időjárás esetén a színpadi műsorokat a Füleki Városi Művelődési Központban tartják meg.

MTI

A hagyományos kisfarsangi programokkal, a kisbusók és gyermek maskarások felvonulásával és farsangolásával veszi kezdetét a jövő keddig több mint száz programot kínáló mohácsi busójárás csütörtökön.

A február 12. és 17. között megrendezett téltemető, tavaszköszöntő népszokáson idén több mint 2700 maskarás és 76 busócsoport vesz részt – közölték a szervezők az MTI érdeklődésére.

A farsangi időszak utolsó csütörtökétől húshagyókeddig tartó rendezvény első napján a Maszkot ölt apraja, nagyja című programmal óvodások és általános iskolások részvételével már délelőtt elkezdődnek az események a helyi ifjúsági központban, délben pedig a népművészeti és kézműves vásár is megnyílik a belvárosban. Délután indul a busójárás első farsangi felvonulása a Sokackörtől, majd a város utcáin és terein gyermek maskarások – a rongyokból álló ruházatukról ismert, hamut, fűrészport szóró jankelék, valamint kisbusók – szabad farsangolása veszi kezdetét.

A főtéren gyermek néptánccsoportok és busócsoportok tartanak bemutatót, busójárási eszközöket ismertetnek meg az érdeklődőkkel, késő délután Hagyomány és Lélek címmel a Kalkán család négy nemzedékének busómaszkjaiból nyílik kiállítás a Kanizsai Dorottya Múzeumban, este pedig a Glasovi zenekar adja a ritmust a délszláv táncokhoz.

Pénteken délelőtt rajzpályázati munkákból nyílik kiállítás, majd délután népdaléneklő versenyt tartanak, néptánccsoportok és zenekarok mutatkoznak be a Széchenyi téri és a Deák téri színpadon, míg délután öt órától maszkok, busókellékek és egyéb népművészeti tárgyak tekinthetők meg a Kossuth Teátrum Művelődési Házban rendezett kiállításon.

Szombaton az érdeklődők a hagyományos mohácsi sokac viseletdarabok készítésének műhelytitkaiba nyerhetnek bepillantást, és már a reggeli óráktól tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok lépnek fel városszerte, de látványfőzéseket is tartanak a Busóudvarban.

A gyerekekkel érkezők számára kézműves sarok nyílik a Diaművek csapatával a Busóudvarban, lesznek táncházak, míg délután „Vigasság a busókkal” címmel farsangi játékokkal, szekérdíszítéssel, sokacbab látványfőzéssel és ételkóstoltatással várják a látogatókat a Síp utcában.

A népszokás leglátványosabb programjait a tradíciónak megfelelően farsangvasárnap tartják. Aznap délelőtt a busók készülődésébe is bepillantást nyerhetnek a látogatók, majd a borzas bundába öltözött alakoskodók dél után kelnek át csónakkal a Duna keleti partjáról a nyugatira, vonulnak fel a belvárosban, teszik vízre a farsangi koporsót, avatnak új busókat és gyújtanak hatalmas máglyát a város főterén.

Vasárnap – egyebek mellett – látvány-maszkfaragással, tamburazenekarok, néptáncegyüttesek, busócsoportok bemutatóival, ételkóstolókkal, késő délutántól pedig szabad farsangolással, koncertekkel szórakoztatják az embereket.

Hétfőn 10 és 13 óra között interaktív farsangi gyermekfoglalkozást tartanak a Kanizsai Dorottya Múzeumban, majd húshagyókedden a hagyományos „farsangtemetés” előtt busós kézműves játszóház nyílik a Busóudvarban, délután pedig indul a busók felvonulása a Kóló tértől a Széchényi térig, ahol indul a szabad farsangolás, meggyújtják az óriási főtéri máglyát, s elégetik a telet szimbolizáló koporsót.

A szervezők az esemény hat napjára mintegy 100 ezer látogatót várnak, ezen belül szombaton és vasárnap 40 ezer érdeklődő fogadására, de még kedden is nagy tömegre készülnek a Duna-parti városban.

Felhívták a figyelmet arra, hogy az épülő mohácsi Duna-híd és a csatlakozó úthálózat kivitelezési munkái miatt az 57-es és 56-os utakon jelentősebb torlódásra kell számítani, s azt javasolják, hogy az autópályán érkezők a Nagynyárádi lehajtót használják, illetve az ország keleti részéről érkezők parkoljanak a Duna keleti partján, Újmohácson, hiszen komppal a forgatag közepén találják magukat. A közösségi közlekedést megerősítik a busójárás ideje alatt, ezért a szervezők javasolják a buszok, vonatok igénybevételét az autók helyett.

A mohácsi sokac népcsoport által meghonosított, híres farsangi eseményt egy 1783-as feljegyzés említi először.

A török hódoltság idején Mohács környékén megtelepedő etnikum körében élő legenda szerint furfangos őseik a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. A sokacok álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve, és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.

A télűző, tavaszköszöntő népszokás tradicionális elemei évszázadok óta változatlanok: borzas busóbundát, vászongatyát, bocskort öltő felnőttek faragott álarcokban, jellegzetes kellékekkel – tarisznyákkal, buzogányokkal, öles kereplőkkel és kolompokkal – felszerelkezve búcsúztatják a zord évszakot és várják a tavaszt.

A busójárást első magyarországi elemként vette fel az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete, az UNESCO 2009-ben.

A népszokás idei részletes programjairól, a helyszínek megközelítéséről, praktikus információkról a www.mohacsibusojaras.hu webcímen, az aktuális hírekről a rendezvény Facebook-oldalán található bővebb tájékoztatás.

MTI

Fotó: Újvári Sándor / MTI

Szeptember 20-án rendezik meg a Sereglés elnevezésű, ingyenes népművészeti rendezvénysorozatot, amelyre több tízezer népzenésszel, néptáncossal és kézműves mesterrel várják az érdeklődőket Bátaszéktől Gyimesfelsőlokig, csaknem kétszáz kárpát-medencei helyszínen – közölték a szervezők.

Read more

Augusztus 14-én kezdődik a XXXIV. Palóc Napok és Füleki Városnapok; a felvidéki városban koncertekkel, városnéző sétával, nyitott borospincékkel, gyermekprogramokkal is várják a látogatókat – tájékoztatta az MTI-t a Városi Művelődési Központ igazgatója.

Read more

Mintegy negyven program, több mint ötszáz közreműködő, köztük moldvai, gyimesi csángók, erdélyi, felvidéki és magyarországi hagyományőrzők, valamint a Magyarországon élő kisebbségi tánccsoportok és zenészek mutatkoznak be az augusztus 6. és 10. között zajló 33. Csángó Fesztivál és Népművészeti Vásár programjában.

A rendezvény a határon túli magyarság népművészetét mutatja be a kisebbségek, nemzetiségek identitástudatának erősítése érdekében – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.

A fesztivál kezdete előtt, augusztus 4-én este Szólóban együtt címmel a jászberényi Viganó Alapfokú Művészeti Iskola szólótáncosainak műsorát láthatják az érdeklődők a Jászság Népi Együttes székházában.

Augusztus 5-én szintén a Jászság Népi Együttes székházában táncház lesz a Duhaj Zenekarral.

A fesztivál első napján, augusztus 6-án, a Fokos Zenekar ad koncertet, amelyet ezen a napon is táncház követ. Augusztus 7-én a Székely Mihály szabadtéri színpadon lesz látható Napom, napom, fényes napom …címmel a Jászság Népi Együttes előadása a Zagyva Banda, Pálházi Bence Bandája, Hetényi Milán, Salamon Soma és Zolnai Sára közreműködésével. Ezen a napon este a Jászság Népi Együttes székházában ismét táncház lesz a Duhaj Zenekarral és moldvai csángó táncház a Pusztinai Kakasokkal.

Augusztus 8-án a Lehel Film-Színházban lesz a díszbemutatója a Nyisztor Ilona pusztinai csángó énekesről készült, Hegyeken, völgyeken zengedezve járnék.. című portréfilmnek.

A Főtéri színpadon koncertet ad a Jász Banda, a Pusztinai Kakasok, az Erdei Banda, a Tindia Zenekar és a Pachake Rom. A Holló András utcai pódiumon népzenei koncert lesz, majd fellép a Magyarpalatkai Banda és a Duhaj Zenekar.

A Jászság Népi Együttes székházában Folk kocsma néven moldvai és gyimesi csángó táncmulatság és táncház lesz, amelyet éjszakai koncert követ a Ritmusa Zenekar és a Szászcsávási Zenekar előadásában.

A Déryné Rendezvényház homlokzatát fényfestéssel világítják meg ezen a napon.

Augusztus 9-én délelőtt Folkmise lesz a Nagyboldogasszony Római Katolikus Főtemplomban.

Ezt követően a Főtéren a Garagulya Gólyalábas Komédiás Kompániát láthatják a látogatók, a Déryné Rendezvényház előtt pedig koszorúzást tartanak Muharay Elemér színész, rendező, dramaturg emléktáblájánál.

Délután Táncforgatag címmel zenés-táncos felvonulás lesz a Főtéren. A Főtéri színpadon a Táncpanoráma című gálán több együttes is fellép, majd Jaj de széles, jaj de hosszú ez az út… címmel a Muharay Elemér Népművészeti Szövetség ad gálaműsort.

Este Isten hozott, kicsi bubám címmel a moldvai és gyimesi csángók fellépését láthatják az érdeklődők, a műsorban közreműködik a Tatabányai Bányász Öregtáncos Együttes és a Tindia Zenekar is.

A nap folyamán a Holló András utcai pódiumon lesz látható a Klarinéttől a tekerőlantig című hangszerbemutató, közreműködik Kovács Zoltánné Lajos Krisztina, Molnár László és Pénzes Tivadar.

A pódiumon koncertet ad az Antal Banda, a Magyarpalatkai Banda, a Szászcsávási Zenekar, a Rézeleje Fanfárosok és a Pusztinai Kakasok. Este a Jászság Népi Együttes székházában újra Folk Kocsma lesz, a táncházban pedig török táncokat tanítanak.
Ugyanitt éjszakai koncertet ad Ferenczi György és az 1-ső Pesti Rackák.

Augusztus 10-én a Főtéri színpadon egy török együttes, majd a Zurgó Zenekar ad koncertet, késő délután pedig Szívünkből szól, táncban él címmel a jászberényi Viganó Alapfokú Művészeti Iskola gálaműsorát lehet megtekinteni.

Este a Viszontlátásra Jászberény című gálaműsorban hagyományőrző táncosok és zenészek lépnek fel. Közreműködnek gyimesi csángók, erdélyi hagyományőrzők, egy törökországi táncegyüttes, valamint a Jászberényi Hagyományőrző Táncegyüttes, a Jászság Népi Együttes, a Zagyva Banda, a Barkóca és a Galagonya táncegyüttesek.

Ezen a napon a Holló András utcai pódiumon a Szászcsávási zenekar és az Antal Banda ad koncertet, és újra látható lesz a Klarinéttól a tekerőlantig elnevezésű hangszerbemutató.
A fesztivál tűzijátékkal zárul.

Az esemény idején, az augusztus 8-tól 10-ig Népművészeti vásár is várja a látogatókat népi iparművészekkel és kézműves termékekkel, a Főtéren felállított jurta sátorban kialakított Csángó Faluban pedig interaktív élőtéren keresztül mutatják be a csángó életérzést.

A rendezvény ad otthont augusztus 6. és 8. között a 12. Kárpát-Haza Konferenciának és Családi Vállalkozók Találkozójának a jászberényi Déryné Rendezvényházban.

MTI

Pénteken indul Szegeden a jubileumi, tizenötödik Martin György Néptáncfesztivál, amelyet a résztvevő együttesek zenés, népviseletes felvonulása nyit meg – tájékoztatták a szervezők az MTI-t.

Read more

Papucsvásár, kiállítás, papucshímző-bemutató, néptáncelőadás, konferencia is várja az érdeklődőket a szegedi papucs napján, melyet szombaton rendeznek Szegeden a Szent-Györgyi Albert Agórában – tájékoztatta a Szegedi Papucsért Alapítvány az MTI-t.

Read more