Ünnepi Könyvhét: Weöres 100 – Jékely Zoltánról is megemlékezik a Holnap Kiadó

40_kutyamelA száz éve született Jékely Zoltánt és Weöres Sándort válogatáskötettel köszönti a Holnap Kiadó a 84. Ünnepi Könyvhéten, emellett Karinthy Frigyest akcióművészként bemutató könyv és több gyermekvers-kötet is megjelenik a kiadó újdonságai között.

Jékely Zoltán születésének századik évfordulóját a kiadó egy többszörösen szubjektív válogatáskötettel ünnepli meg – mondta Péterfy Sarolt szerkesztő, aki egyúttal az erdélyi születésű költő unokája is. A Jékely 100 cím nemcsak az évfordulóra utal, hanem a könyv összeállítására is: tíz kortárs költőt kért fel a szerkesztő arra, hogy válogasson össze tíz, számára fontos Jékely-verset, így összesen száz költeményen keresztül tíz különböző Jékely-kép, “Jékely-arc” rajzolódik ki.

Borbély Szilárd, Karafiáth Orsolya, Kemény István, Kovács András Ferenc, Mesterházi Mónika, Schein Gábor, Szabó T. Anna, Szálinger Balázs, Térey János és Tóth Krisztina Jékely-képét ismerheti meg az olvasó. Péterfy Sarolt elmondta: ismert és elismert alkotókat keresett meg, akiknek nagyra tartja a költészetét, és akikről tudta, hogy fontos számukra Jékely. Erről maguk a költők is vallanak a válogatásukhoz fűzött esszéjükben, amely a tíz különleges Jékely-fotóval együtt kiegészíti a kötetet.

A kötet által közvetített összképről szólva a szerkesztő azt mondta: bár a költők “szabadkezet kaptak” a válogatás során, az életművet jól ismerő irodalomtörténészként sincs hiányérzete. Elmondása szerint a klasszikus, fontos költemények nagy része bekerült a kötetbe, ugyanakkor például Karafiáth Orsolya szívesen válogatott be a szerkesztő szavai szerint teljesen elfelejtett zsengéket, kötetbe nem sorolt verseket. Volt, aki a súlyosabb, filozofikusabb költeményeket gyűjtötte össze, Szálinger Balázs viszont épp a Kolozsvárott töltött negyvenes évekből származó, a világháború ellenére derűs életképeket rögzítő versekből válogatott – sorolta a szerkesztő.

Péterfy Sarolt kitért arra: Jékely kortárs költőkkel való összekapcsolásának ötlete már korábban megfogalmazódott benne, és a megvalósításban remekül egymásra találtak a centenárium kapcsán őket felkereső kiadóval. Mint mondta, lehetőséget kívánt adni arra, hogy a korábban irodalomtörténészek által kialakított Jékely-képet mai költők újítsák meg.

Milkovich Eszter, a kiadó vezetője a Könyvhétre megjelenő másik büszkeségükként beszélt a szintén száz éve született Weöres Sándor verseinek válogatáskötetéről. Az idei könyvfesztiválra megjelent gyermekvers-válogatás után most a diákok és felnőttek számára gyűjtötték össze a költő legjelentősebb alkotásait. A verseket, ahogy a Kutyafülű Aladár esetében, úgy ennél a kiadványnál is Steinert Ágota irodalomtörténész válogatta – tette hozzá.

A gyerekeknek most is készültek verseskötetekkel – folytatta a kiadóvezető. A Családi kör című antológia, amelyet Havas Katalin állított össze, Arany Jánostól a kortárs alkotókig gyűjti össze a családról szóló verseket. Ennek megfelelően a klasszikus családkép mellett megjelennek a csonka családok érzékeny, a gyermek szemszögét érvényesítő ábrázolásai is – tette hozzá.

Újdonság ezek mellett Buda Ferenc első gyermekvers-kötete, a Doromboló, és Kányádi Sándor Küküllő kalendárium című, tizenkét verset tartalmazó lapozó könyve, amely Milkovich Eszter elmondása szerint ebben a formában most jelenik meg először Magyarországon. Mindkét kötetet Keresztes Dóra illusztrálta.

Egészen másfajta érdeklődésre számíthat Fráter Zoltán irodalomtörténész Karinthy, a városi gerilla című, új kötete, amely a teljesség igényével mutatja be és értelmezi a költő, író megnyilatkozásait. Az irodalmár az MTI-nek elmondta: az összes, Karinthy Frigyessel készült interjú, riport, illetve minden ismert, nyomtatásba került reakciója, körkérdésre adott válasza, megnyilatkozása szerepel a kötetben, s ezek szerinte mind “egy irányba mutatnak”. A költő a sajtót és saját népszerűségét tudatosan felhasználva arra törekedett, hogy művei mellett közvetlenebbül is képviselje a nézeteit, amikben hitt, vagyis a gondolatszabadságot, a játékosságot, a szó erejét, az emberséget – fogalmazott a szerző.

Mint felidézte, 1987-ben jelent meg a kötet előzményének tekinthető Mennyei riport Karinthy Frigyessel, amelyben szintén megnyilatkozásait gyűjtötte össze. Akkor azonban a kapcsolatot a sajtó felől vizsgálta: arra koncentrált, hogy a korabeli lapok hogyan használták fel az ismertségét, milyen képet festettek róla – mostanra azonban a felfedezett anyagok bővülésével nyilvánvalóvá vált, hogy a fordított nézőpont az érvényes – hangsúlyozta.

Fráter Zoltán kitért arra: a nyugati írók, művészek példája alapján indított – ahogy a költő nevezte – “gerillaharcot” sokszor a nem klasszikus írói szerepei egyikében folytatta, így például bűvészként, színészként, konferansziéként, feltalálóként. “De mindig jellegzetesen karinthys módon, tele szeretettel, humorral, barátságossággal” – hangsúlyozta a szerző.

Mindemellett az olvasók megismerhetik Winston Churchill volt angol miniszterelnök most 90 éves lányának történetét saját elmondása szerint, és A hisztéria felkavaró történetét, Andrew Scull angol pszichiáter könyvét is. Az orvostudomány-történeti monográfiát Lafferton Emese egészítette ki magyarországi vonatkozásokat bemutató fejezettel. (MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.