Szent László Napok Somogyváron, a nemzeti emlékhelyen
A nemzeti emlékhellyé nyilvánított somogyvári Kupaváron, Szent László első temetkezési helyén az idén is ünnepi rendezvénysorozattal emlékeznek meg június 27-től a lovagkirályról.
A Szent László Napokat a bencés apátságot alapító uralkodó tiszteletére – a neve napjához (június 27.) kapcsolódóan – 1989 óta rendezik meg Somogy megyei településen.
A csütörtökön püspöki szentmisével, diakónusszenteléssel kezdődő négynapos programról Móring József Attila polgármester, országgyűlési képviselő hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az idei Szent László Napok kiemelt eseményeként pénteken ünnepélyes keretek közt felavatják a nemzeti emlékhelyet. Ez alkalomból beszédet mond Boross Péter, volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke és L. Simon László, az Országgyűlés Kulturális és sajtóbizottságának elnöke. Este megkoszorúzzák a települést alapító Széchenyi Imre sírját, majd a Széchenyi-család tagjaiért szentmisét tartanak templomban, ahol ezt követően a Brass Band ad koncertet.
A Szent László Napok várhatóan több száz résztvevőjét szombaton nemzetközi gasztronómiai fesztivállal, folklór műsorokkal, íjász- és solymászbemutatóval, este pedig a Csík Zenekar koncertjével várják. Az ünnepi eseménysorozat vasárnap labdarúgó gálamérkőzéssel zárul.
A polgármester elmondta: az itt élő emberek pontosan tudják, hogy nem egy átlagos településen élnek, büszkék rá, hogy somogyváriaknak vallhatják magukat. A Szent László Napokkal igyekszünk méltóképpen tisztelegni a néhai király és az ő hagyatéka előtt – tette hozzá.
A somogyvári Kupavár, ahol egykor Koppány herceg vára állt, a középkorban jelentős kultikus és kulturális központ volt. A francia bencés szerzeteseknek több mint 900 évvel ezelőtt épült apátság a kor egyik legnagyobb létesítménye volt. Halála után negyven évig itt volt az első nyughelye Szent Lászlónak, a kolostoralapító magyar lovagkirálynak.
A várfallal körülvett kolostort és a templomot a török hadsereg közeledtekor hagyták el a szerzetesek. Később végvárként szolgált, majd a kolostorépület és a templom is az enyészeté lett. Az 1972-ben elkezdett feltárások és rekonstrukciók után az alapítás 900. évfordulóján, 1991-ben nyitották meg a romokat a látogatók előtt.
A kiemelkedő történelmi jelentőségű bencés apátság további rekonstrukciós munkálataira és turisztikai fejlesztésére a Nemzeti Fejlesztési Kormánybizottság a múlt év augusztusi döntésével csaknem 1,5 milliárd forint uniós támogatás biztosított. (MTI)