Pécsváradi Leányvásár

pécsváradi leányvásárAz 1966 óta megrendezésre kerülő Leányvásár gyökerei a régmúltban erednek, mai, felújított formájában és tartalmában évtizedes hagyományokra tekint vissza. A rendezvény az utóbbi évtizedekben a hagyományőrző népi együttesek országos találkozójává, seregszemléjévé vált. Hagyományőrző programok, kiállítás, koszorúzás, zenekarok, táncegyüttesek bemutatója, gála, bábszínház, kézműves foglalkozás várja a kedves érdeklődőket.


2013. október 19. /szombat/ – 2013. október 20. /vasárnap/

Zengővárkony és Pécsvárad magyar fiataljai Lukács-napjához kötődően találkoztak, ismerkedtek szórakoztak. Ezeket a találkozókat nevezték el helyben tréfásan „kálomista búcsúnak”. Dr. Andrásfalvy Bertalan szerint a vásár és a búcsú nemcsak a falunak, a közösségnek az ünnepe, hanem „Olyan intézmény volt, amely bizonyította az egy műveltséget hordozó, az egy értékrendet valló falucsoport kapcsolatainak fenntartását, műveltségének állandó kiegyenlítődését, egy meghatározott körzet eleven vérkeringését, biológiai és szellemi értelemben egyaránt”. A rendezvény a környékbeli falvak lakóinak ünnepe, folytatva a hagyományokat és tovább éltetve a népi kultúra, népművészet értékeinek ápolását és lehetőség szerint új értékekkel történő gyarapítását.

A rendezvény az utóbbi évtizedekben a hagyományőrző népi együttesek országos találkozójává, seregszemléjévé vált. A szakmai bemutatkozások mellett rendszeresen nagyszámú érdeklődő közönség kíséri figyelemmel egyéb programjainkat is a színpadon, szabadtéren, és a vásári környezetben egyaránt. Az elmúlt évtizedekben alkalmanként 25-36 együttes mintegy 1000 tagja vett részt, így összesen több tízezer táncos lépett már fel a rendezvényen.Hagyományossá váltak a rendezvényhez kapcsolódó kiállítások is, amelyeken elsősorban a település és a térség történelmi örökségét, népi hagyományait, kézművességét vagy egy-egy népcsoportot mutatják be.

A programokban kezdetektől jelen vannak a kézművesek, népművészek, akik népművészeti kirakodó vásárral és bemutatókkal színesítik a főutca hangulatát. Rendszeresek a bábosok, színjátszók, népzenészek, mutatványosok előadásai gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt élményt nyújtó produkciói.

A rendezvény részét képezi a térség gasztronómiai kultúrájának a bemutatása is, az ide látogatók az „Ízek tere – Borok Tára” kínálatában ízlelhetik meg a tájegység borait, és hozzá a híres sült gesztenyét.

Régmúlt

„Az erdős Zengő-hegy körül a török háborúkat átvészelt kis, magyar református falvak népének ifjúsága évenként találkozott egymással; Lukács napján (október 18.) vagy az azt követő szombaton Várkonyban és a rá következő országos vásáron Pécsváradon. Ekkor már megérett a gesztenye és új bor is volt a pincékben. Távoli rokonok a Sárközből, Mohácsról és Belvárdról, és a szomszédos falvakból, Nagypallról, Hidasról, Váraljáról, Mázáról jöttek a lányok-legények seregestül. Nem volt sem Várkonyban, sem a váradi fölsővárosban udvar messziről jött vendégkocsi nélkül. A leányok legszebb ruháikban sétáltak fel s alá az utcákon, nótáztak, karikába „léptek”, „futottak” és „ugrottak”, szállt a rőzsetűz füstje és a serpenyőkben piruló gesztenye illata.

Ifjúsági találkozó volt ez, ismerkedő, batátságkötő, szerelemébresztő alkalom. A maga fajtájából való párt találhatott magának minden fiatal…Este nagy bál volt a várkonyi nagykocsmában, másnap pedig a váradi vásár sátraiban megvásárolhatták a bábsütőktől a sokat ígérő mézeskalácsszíveket, rajta, az el nem mondott, csak üzent vallomással….
Ezt a kedves-izgalmas régi ünnepet nevezték el tréfásan leányvásárnak.

(Andrásfalvy Bertalan)

forrás: EON.hu / fotó: Tourinform.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.