Lars Kraume Néma forradalom című filmjével kezdődik az idei Szemrevaló Fesztivál

Lars Kraume magyar vonatkozású, valós eseményeket feldolgozó Néma forradalom című filmjének vetítésével kezdődik az idei Szemrevaló Fesztivál, amelyen szeptember 27. és október 7. között 17 német nyelvű filmet láthat a közönség a budapesti Művész moziban.

A Goethe Intézet, az Osztrák Kulturális Fórum és a Svájci Nagykövetség közös rendezvénye hetedik alkalommal hozza el Magyarországra a német nyelvterület új filmjeinek legjavát, eredeti nyelven, magyar felirattal.

Öt tematikus blokkban – Folyamatos múlt, Nő és férfi, Csak azért is, Kié a hatalom és Rövidfilmek – 17 filmet láthat a közönség. Az idei Münchenben rendezett Filmfesztiválon Békedíjjal és rendezői díjjal méltatott, valós eseményeket feldolgozó Néma forradalom a nagysikerű Az állam Fritz Bauer ellen című film rendezőjének új alkotása, amelyben két NDK-s gimnazista ráveszi az egész osztályt, hogy egyperces néma csenddel fejezzék ki szolidaritásukat az 1956-os magyar forradalom iránt. Az ügy eljut a Stasi fülébe, és komoly vihart kavar.

A Folyamatos múlt elnevezésű blokkban vetítik még Raoul Peck francia-német-belga koprodukcióban készült Az ifjú Karl Marx (Der junge Karl Marx) című filmjét, amely a nagy gondolkodó Friedrich Engels-szel való barátságát és azt az eltökélt elméleti küzdelmet ábrázolja, ahogy gyökeresen meg akarták változtatni a világot. A Hitler Hollywoodja (Hitlers Hollywood) című dokumentumfilmből kiderül, hogy Hitler uralma alatt 1000 játékfilmet forgattak Németországban, melyekkel a közönség álmait és érzéseit akarták kiszolgálni és egyúttal manipulálni.

A Tranzit az 1940-es évek elején játszódik. Georg felveszi egy nemrég elhunyt író, Weidel identitását, majd Marseille-ben találkozik Weidel feleségével, aki még nem tud férje haláláról. A Murer – Egy per anatómiája (Murer – Anatomie eines Prozesses) című alkotásban Franz Murert 1963-ban bíróság elé állítják a II. világháború alatt elkövetett bűntetteiért, ám a hatalom központjaiban szemet akarnak hunyni gaztettei felett.

A Nő és férfi válogatásban a tavalyi Svájci Filmdíjon a legjobb forgatókönyv, a legjobb színésznő és a legjobb mellékszereplő díját is elnyert A nőkért című film a svájci nők szavazati jogáért indított mozgalom alakulását mutatja be. Egy szeretetszomjas színésznő igyekszik kivívni helyét a színházi és filmes világban az Anna Fucking Molnar című romantikus vígjátékban, a 303 című film pedig egy lendületes road trip Nyugat-Európán át.

A Csak azért is szekció filmjei közül A lehetséges világok legjobbika (Die beste aller Welten) Adrian Goiginger osztrák rendező saját gyerekkori élményein alapul, és a hétéves Adrian és kábítószerfüggő anyja közötti bensőséges kapcsolatról szól. A számos díjat nyert Mademoiselle Paradis című osztrák-német film Maria Theresia von Paradis életét tárja a néző elé, aki korának zeneszerző-zongorista csodagyereke volt.

A dráma és a fantasy műfaját ötvözve szuggesztív erejű képekkel operál a Kékről álmodom című coming-of-age svájci film, amely idén a Svájci Filmdíjon elnyerte a legjobb film, a legjobb forgatókönyv és a legjobb női főszereplő díját is.

A Szimpli (Simpel) című alkotásban anyjuk halála után Ben és szellemi fogyatékos testvére egy lopott rendőrautóban nekivágnak egy kalandos útnak, míg a Spuri (Flitzer) című bohózat története az irodalom, a sportfogadás és a szerelem körül forog.

A Kié a hatalom válogatásban A negyedik hatalmi ág (Die vierte Gewalt) című film sokkolóan szembesít a nézőket azzal, hogy az internet milyen változásokat hozott az újságírásban. A Lux – A fény harcosa (Lux – Krieger des Lichts) című alkotás a Lux, a „Real Life Superhero” filmes csapatnak egy jobb világért folytatott, mindennapi küzdelmét követi nyomon. A Csak Isten ítélhet (Nur Gott kann mich richten) című gengszterdrámában a börtönből frissen szabadult Rickyt régi haverja rá akarja venni egy utolsó közös balhéra, ám színre lép Diana, a rendőrnő.

A több díjjal is méltatott Zsaruk (Cops) című filmben Christoph egy bevetés alkalmával jogosnak vélt önvédelemből lelő egy férfit. Miközben egyre súlyosabb poszttraumás teljesítményzavaroktól szenved, kifelé kétségbeesetten igyekszik megőrizni az „erős férfi” látszatát.

Idén először egy svájci rövidfilm-válogatás is gazdagítja a programot, amelyben A nő és a gyorsvonat, Az Arccal Mekka felé és a Lator című alkotásokat láthatja a közönség.

A filmek egy részét október 2-től Pécsen, október 4-től Szegeden, október 8-tól Debrecenben is levetítik.

MTI