Könyvfesztivál: Olasz és magyar könyvkiadók a könyv jövőjéről

könyvfesztiválLesznek-e még nyomtatott könyvek az e-book elterjedése után – erre a kérdésre keresték a választ olasz és magyar kiadóvezetők és szerkesztők a XX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál A könyv jövője című pénteki kerekasztal-beszélgetésén.

Nem mindegy, hogy a könyv vagy az olvasás jövőjéről beszélünk, hiszen például az Iliász sem könyvként keletkezett – szögezte le Barna Imre műfordító, az Európa Kiadó főmunkatársa a beszélgetést vezető Luigi Tassoni irodalomtörténész kérdésére válaszolva. Mint hangsúlyozta: az e-könyv csupán egy új hordozó és az angol nyelvterületen kívül egyelőre nem volt képes komoly áttörésre; Európában – részben a magasabb áfa-kulcsok miatt – 3 százaléknál nagyobb piaci részesedést még egy országban sem ért el.

Ez persze nem zárja ki a gyors átrendeződést a közeljövőben, mégis sokkal nagyobb probléma a szerzői jogok kérdése – hangsúlyozta a szakember.

Francesco Maria Cataluccio író, a Bruno Mondadori és a Bollatti Boringhieri kiadók volt igazgatója emlékeztetett: Ariosto vagy Tasso idején sem léteztek szerzői jogok, csak gazdag fejedelmek, akik finanszírozták a művek létrehozását, most pedig újabb átrendeződés várható. A zenei piacon ez már végbement: régen a zenész felvett egy lemezt, majd koncertezett, hogy népszerűsítse azt, ma ez már fordítva van – jegyezte meg.

Gian Arturo Ferrari, a Centro per il Libro e la Lettura elnöke hangsúlyozta, hogy az e-könyvek megjelenése hasonló jelentőségű, mint a nyomtatás vagy az írás feltalálása. Platón idején a kultúra még az oralitásra épült, majd megjelentek a könyvek, ami “megölte a memóriát”. A nyomtatás elterjedése sem csak egyszerű technológiai változás volt: megváltoztatta magukat a könyveket és az alkotói hozzáállást is, hiszen a szerző már nem volt képes egyedül megjelentetni a művét – hívta fel a figyelmet.

E-bookon publikálni ezzel szemben nem kerül szinte semmibe és ez veszélyezteti a könyvszakma összes hagyományos szereplőjét, elsősorban a könyvkiadókat – emelte ki.

Gyuricza Eszter, az Alexandra Kiadó vezetője ezzel szemben úgy vélte, nem kell félni a kiadók megszűnésétől, azok csupán átalakulnak és más funkciót töltenek majd be. “Valóban demokratikus folyamat, hogy az interneten bárki írása megjelenhet, de ez nem azt jelenti, hogy bárki írását el is fogjuk olvasni. A kiadók nemcsak a kötetek megjelentetését finanszírozzák, hanem azt a marketing és promóciós tevékenységet is, amely kiemeli az adott írást a többi közül” – hangsúlyozta.

Alberto Gremese, a római Gremese Kiadó vezetője több szempontból osztotta az e-könyvek elterjedésével kapcsolatos félelmeket, de a jelenségben rejlő lehetőségekre is felhívta a figyelmet. Jóval egyszerűbbé válik például a kis példányszámú könyvek megjelentetése, a digitális kötetekbe pedig sokkal több fotó, multimediális tartalom kerülhet – jegyezte meg. Mint hozzáfűzte, Olaszországban ma egy kis kiadónak igen nehéz helyet szereznie a könyvesboltok polcain, ezen a helyzeten segíthetnek az e-könyvek.

Kovács Attila Zoltán, a Helikon Kiadó szerkesztője egyetértett azzal, hogy az e-könyv rendkívül hasznos és forradalmi találmány, úgy vélte azonban, hogy az “értékesebb” szépirodalom vonalán Magyarországon egyelőre nem várható nagy változás.

“Aki például Bariccót olvas, az másfajta befogadói élményre vágyik, mint amit az e-könyv nyújt, de ugyanez igaz Máraira is” – osztotta meg tapasztalatait, hozzátéve azonban: az ismeretterjesztés, a lexikonok területén az e-könyvek számos előnnyel bírnak, a két megjelenési forma ezért várhatóan párhuzamosan fog létezni a jövőben. (MTI)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.